<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office">
<style type="text/css">
.style1 {
text-align: center;
}
.style2 {
text-align: left;
}
.style3 {
background-color: #FFFF00;
}
.style4 {
font-style: italic;
background-color: #CCFFFF;
}
.style5 {
font-weight: bold;
background-color: #CCFFFF;
}
.style6 {
background-color: #FFFFFF;
}
.style7 {
color: #0000FF;
}
.style8 {
color: #0000FF;
background-color: #CCFFFF;
}
.style9 {
background-color: #00FFFF;
}
.style10 {
background-color: #CCFFFF;
}
</style>
<body style="color: #0000FF; background-color: #CCFFFF">
<h1 class="style1"><span class="style7"><span class="style10">Univerzum</span></h1>
<p class="style1"><span class="style3"><span class="style6">
<span class="style9"><span class="style10"><img alt="" src="univerzum.jpg" width="500" height="281" /></span></span></span></span></p>
<h2><span class="style7"><span class="style10">A </span><span class="style5">világegyetem</span></span></h2>
<p><span class="style10">A </span><span class="style5">világegyetem</span><span class="style10"> (latinosan
</span><span class="style4">univerzum</span><span class="style10">)
</span></span>
<a title="Csillagászat" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillagászat">
<span class="style10">csillagászati</span></a><span class="style7"><span class="style10"> fogalom, minden létező összességét jelenti. Jelenlegi ismereteink – a </span></span>
<a title="Planck műhold" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Planck_műhold">
<span class="style10">Planck műhold</span></a><span class="style8"> méréseinek 2013-ban közzétett eredményei – szerint a
világegyetem kora 13,82 milliárd év. Az egyik legtávolabbi ténylegesen
megfigyelt objektum az
</span>
<a class="new" title="UDFj-39546284 (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=UDFj-39546284&action=edit&redlink=1">
<span class="style10">UDFj-39546284</span></a><span class="style7"><span class="style10"> galaxis. A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd </span></span>
<a title="Galaxis" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Galaxis">
<span class="style10">galaxis</span></a><span class="style7"><span class="style10">
található. Az úgynevezett </span></span>
<a title="Multiverzum" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Multiverzum">
<span class="style10">multiverzum</span></a><span class="style7"><span class="style10"> elméletek szerint több különálló világegyetem létezik, az ilyen
elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem </span><span class="style4">minden</span><span class="style10"> létező összességét
jelenti.</span></span></p>
<h2>A világegyetem keletkezésé</h2>
<p>A világegyetem keletkezésének magyarázatára az
<a class="new" title="Emberiség (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emberis%C3%A9g&action=edit&redlink=1">
emberiség</a> fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal
a különböző <a title="Mítosz" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Mítosz">
mítoszok</a> és <a title="Vallás" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vallás">
vallások</a> szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.),
majd a kidolgozott
<a title="Dogma (fogalom)" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Dogma_(fogalom%2529">
dogmatikus</a>
<a class="new" title="Hitrendszer (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hitrendszer&action=edit&redlink=1">
hitrendszerek</a> az istenek, vagy egyetlen
<a title="Isten" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Isten">Isten</a> általi
teremtést (<a title="Kreacionizmus" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kreacionizmus">kreacionizmus</a>)
fogadták el. Az egyik első tudományos elképzelés
<a title="Klaudiosz Ptolemaiosz" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Klaudiosz_Ptolemaiosz">
Ptolemaiosz</a> nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a Világ
középpontjaként. Ez az elképzelés a
<a title="Reneszánsz" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Reneszánsz">reneszánsz</a>
idejéig tartotta magát. A minket körülvevő világ megismerésében nagy
jelentőséggel bírt a
<a title="Reneszánsz" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Reneszánsz">reneszánsz</a>
kora, amikor az <a title="Ókor" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ókor">ókori</a>
tudósok egyes <a title="Sejtés" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Sejtés">
sejtéseit</a> is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a
<a title="Tudományos módszer" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudományos_módszer">
tudományos módszerek</a>, elsősorban a
<a class="new" title="Megfigyelés (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Megfigyel%C3%A9s&action=edit&redlink=1">
megfigyelés</a> és a
<a class="new" title="Kísérlet (tudomány) (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rlet_%28tudom%C3%A1ny%29&action=edit&redlink=1">
kísérlet</a>. A megfigyelésekre és a
<a title="Matematika" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Matematika">
matematikára</a> támaszkodó modern
<a title="Fizika" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika">fizikának</a> (<a title="Isaac Newton" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Newton">Isaac
Newton</a>), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd:
<a title="Teleszkóp" class="mw-redirect" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Teleszkóp">
teleszkóp</a>,
<a title="Galileo Galilei" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei">
Galileo Galilei</a>) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb
szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.A
<a title="19. század" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/19._század">19. század</a>
végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos
<a class="new" title="Elmélet (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elm%C3%A9let&action=edit&redlink=1">
elméletek</a>, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést
tükrözték. Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az
<a title="Ősrobbanás" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ősrobbanás">
ősrobbanásban</a> („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió)
évvel ezelőtt. Utána
<a title="Világegyetem tágulása" class="mw-redirect" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Világegyetem_tágulása">
kitágult</a>, és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a
<a title="Vöröseltolódás" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vöröseltolódás">
vöröseltolódást</a>).</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p class="style2"> </p>
<p class="style1"> </p>
<p class="style1"> </p>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="trhely domainregisztrci">Domain regisztrci tr s szerverszolgltatsok: domain domainnv trhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="trhely donainregisztrci">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videk">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvrium">www.antikvrium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotk">www.fotk.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyjts">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesrs.hu">www.helyesrs.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszrci s trhely">Domain regisztrci</a><br>